Az erőszak legbrutálisabb formái mellett, mint például a kínzások és a szervrablás, a Fálun Gong gyakorlókkal szemben széles körben elkövetett erőszaknak egy csendes, rendszerszintű formája a nélkülözés vagy a belső áttelepülés. Noha a hajléktalanságba kényszerített és szökevényként élő Fálun Gong követők száma jelenleg ismeretlen, számtalan tanúvallomás és a szárazföldi Kínában eltűnt követők tízezreiről szóló beszámolók azt sugallják, hogy a nélkülözés nagyon elterjedt.
Elbocsátás és zsarolás
A Fálun Gong gyakorlókat kicsapják az egyetemekről és kollégiumokból, elbocsátják a munkahelyükről, és eltiltják őket az újbóli foglalkoztatás lehetőségétől a meggyőződésük vagy az üldözéssel szembeni nyílt ellenállásuk miatt (további információ a munkahelyen és az egyetemen való üldözésről). Ez a helyzet ráadásul a mai napig fennmaradt. Bármilyen maradék pénzügyi eszközök nélkül a hajléktalanságba taszítják azokat, akik már nem támaszkodhatnak a család és a barátok támogatására.
Ezenkívül a Fálun Gong gyakorlókat csődbe kényszerítik. A rokonaikat is rendszeres rablásnak és zsarolásnak vetik alá. A kínai rendőrségről, a 6-10-es irodáról és a helyi tisztviselőkről mindannyian tudják, hogy a letartóztatásuk után kifosztják a követők házát. Más esetekben a rendőrség magas zsarolási díjak megfizetésére kényszeríti a családtagokat, hogy biztosítsák a rokonaik szabadon bocsátását és megkíméljék őket a kínzástól.
Kémek a szomszédságban
A Kínai Kommunista Párt a 6–10-es iroda és helyi rendőri erők mellett szomszédsági és utcai bizottságok rendszerét is alkalmazza, hogy kémkedjen a Fálun Gong-gyakorlók után. Hasonlóan a Kelet-Németországban alkalmazott rendszerhez, a szomszédsági őrségnek ez a Kínai Népköztársaságban használt változata is olyan nyugdíjasokat alkalmaz, akik a napjaikat kémkedéssel és a szomszédjaikról való beszámolókkal töltik. Nem jelentenek gyanús bűncselekményeket, de beszámolnak arról, hogy a szomszédjaik meditálnak, illetve azokról, akik plakátok felakasztásával és szórólapok terjesztésével tájékoztatnak másokat az üldözésről. Ilyen rendszerrel a Fálun Gong gyakorlók sehol sincsenek biztonságban, és kénytelenek egyik helyről a másikra vándorolni, mint a csavargók.
A további üldözés elkerülése érdekében illegalitásba mennek, vagy hajléktalan szökevényekké válnak. Miután többször börtönbe kerültek és megkínozták őket, elhagyják az otthonukat és a munkahelyüket, mert ezeket a helyeket a kormány ismeri.
Hajléktalanná válnak, hogy megmentsék a családot az üldözéstől
A Fálun Gong-gyakorlókat gyakran, néha naponta látogatják a helyi tisztviselők és a rendőrök. Ezek a nem kívánatos látogatók megpróbálják kikutatni más Fálun Gong-gyakorlók tartózkodási helyét. Ezenkívül megpróbálják biztosítani, hogy a Fálun Gong-gyakorló fenntartsa a „helyes nézetet”. Annak érdekében, hogy enyhítsék a családtagjaik szenvedését a rendőri nyomás miatt, a gyakorlók gyakran elhagyták az otthonukat.
Némely Fálun Gong-gyakorlók el tudtak menekülni Délkelet-Ázsiába vagy más országokba, és menedékjogot kaptak a befogadó nemzeteiknek köszönhetően. Sokkal nagyobb számban váltak azonban belső áttelepültekké, vagy ahogyan a kínaiak megfogalmazták, száműzetésbe vonultak a saját országukban, hogy elkerüljék az üldözést.
Amellett, hogy megkövetelik tőlük a személyazonosságuk igazolását ahhoz, hogy lakást béreljenek vagy fizetést kapjanak, a kínai állampolgároktól bármikor megkövetelhetik a személyi igazolványuk bemutatását a rendőrségnek. A Fálun Gong-követőknél nagy a kockázata annak, hogy mint ilyeneket ismerik fel őket, mert némely esetekben a nevük már szerepel egy nyilvános keresési listán az üldözésről szóló röpcédulák terjesztésének a „bűncselekménye” miatt. Ennek eredményeként nem képesek új életet kezdeni, vagy biztonságban érezni magukat bárhol Kínában.