Bárki számára, aki nyugaton nőtt fel, nehéz elhinni, hogy egy ilyen mértékű üldözés, és a békés polgárok egy csoportja ellen a 21. században megtörténhet. Annál is inkább, mivel manapság sokan tekintik Kínát olyan nemzetnek, amely már régen felhagyott az ideológiai fanatizmussal és erőszakos tendenciákkal, amelyek a kulturális forradalomhoz és a demokratikus aktivisták leveréséhez vezettek a Tiananmen téren. A feltételezés talán az, hogy az elmúlt évtizedekben alkalmazott liberálisabb gazdasági gyakorlatok egyidejűleg nagyobb politikai és állampolgári jogokat eredményeznek, és hogy mivel Kína egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a nemzetközi közösségben, kötelessége nyitottabbá, demokratikusabbá válni és a jogállamiság elkerülhetetlenül érvényesül.

Ezt a nézetet azonban cáfolja a kínai rezsim Fálun Gong-gyakorlókkal való bánásmódja. Mióta 1999-ben betiltották, a Fálun Gong követői drákói kínzási módszereknek vannak kitéve a munkán keresztüli átnevelő táborokban, ahol tárgyalás és elítélés nélkül tartják őket. A Fálun Gong-követők százezreit, ha nem millióit érte ez a sors, és ezreket kínoztak halálra Kína központi kormányának parancsára. És egy olyan borzalmas leleplezésben, amely azt a náci gyakorlatot juttatja eszünkbe, amely szerint az emberi hajat begyűjtötték a párnák kitömésére, terhelő bizonyítékok vannak arra vonatkozóan is, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) szintén erőszakosan kivette és értékesítette a Fálun Gong-foglyok szerveit, megölve őket az eljárásban.

Azok számára, akik üzleti vagy politikai befektetésekkel rendelkeznek Kínában, előnyösebb lehet, ha a Fálun Gong üldözését a szabály alóli ritka kivételnek tekintik, valamiféle növekvő fájdalomnak a demokratikus liberalizmus felé vezető hosszú menetben. Kényelmes figyelmen kívül hagyni bárki számára, aki nem akarja elhinni, hogy ilyen cselekedetek a 21. században is előfordulhatnak.

De mi van akkor, ha a Fálun Gonggal való bánásmód ahelyett, hogy történelmi aberráció lenne, inkább a kínai vezetők és tágabb értelemben a KKP valódi természetének legkorrektebb bemutatása?

Honlapunk e része – és különösen a Kilenc kommentár a Kommunista Pártról – (Nine Commentaries on the Communist Party )– ritka betekintést nyújt az olvasóknak a KKP természetébe, amelyet azok közvetítenek, akik évtizedeken át éltek az uralma alatt, valamint azok, akik a minisztériumainak és ügynökségeinek dolgoztak. Ez a KKP története belülről.