A Kínai Kommunista Párt (KKP) 1949-es hatalomra kerülésétől egészen a mai napig a megygyilkolt vagy nem természetes halált halt emberek száma 65 és 80 millió közé tehető a Kínai Kommunista Párt keze alatt. Az alábbi összefoglaló számos hírhedt KKP kampányra hívja fel a figyelmet

A „földreform” és a „reakciósok” elnyomása címén a kínai hatóságok két éven belül 2,4 millió embert öltek meg a KKP saját adatai szerint. Egyesek 5 millióra teszik ezt a számot. Az erőszakkal a KKP három célt ért el:

1. A falvak vezetőinek teljeskörű likvidálása, akiket a KKP hatóságai váltottak fel.

2. A meggyilkoltaktól hatalmas személyes vagyon megszerzése.

3. A KKP-tól való mély és tartós félelem kiváltása.

(Több tízezer meggyilkolt vagy öngyilkosságba űzött ember, több százezer kényszermunkatáborokba zárva)

A „pénzügyi reform” ürügyén a KKP-rezsim erőszakos és terrorja a kapitalistákat és az üzleti tulajdonosokat vette célba Kínában. Az áldozatokat gyakran önkényes „adók” megfizetésére kényszerítették, amelyek jóval meghaladták a teljes vagyont. Tízezreket öltek meg nyíltan, és további ezreket hajszoltak öngyilkosságba a letartóztatások, a társadalmi kirekesztés, az agymosás és a megtorlás traumája által.

A kínai acélgyártás megduplázásának rettenetesen rosszul összerakott tervében a KKP lényegében egy nagy munkatáborrá változtatta a nemzetet. A fanatikus hajsza megkövetelte, hogy minden kínai vegyen részt az acélgyártásban. A részvételre kényszerített gazdák otthagyták a terményüket a földeken megrohadni. A helyi tisztviselők időközben hamisan jelentették a nagy terméshozamokat, tovább táplálva a buzgalmat. Az eredmény: több mint 30 millióan haltak éhen, és az ország gazdasági depresszióba süllyedt. Ezt követően a KKP propagandistái természeti katasztrófaként értelmezték a történteket. Katasztrófákat azonban akkoriban nem jegyeztek fel.

A nagy proletár kulturális forradalom célja nem kevesebb volt, mint az összes hagyományos kínai kultúra és érték megsemmisítése. A kampány olyan őrjöngést ért el, hogy a gyerekek megverték vagy akár megölték a szülőket, a tanárokat és az idősebbeket; sokakat juttattak a hatóságok kezére, hogy kínzások vagy nyilvános megaláztatás részesi legyenek. A gyilkosság a KKP-frakciók között a "forradalmi" státusz bizonyításának módjává vált. Annyira kaotikusak voltak azok az idők, hogy a vad kannibalizmus több régióban is kitört.

A KKP vezetése erőszakosan végetvetett a hallgatók által tartott ülő- és éhségsztrájkok hónapjainak a pekingi Tienanmen téren azzal, hogy a fegyveres haderőnek parancsba adták, hogy erővel foglalják el a teret. A fegyvertelen tanulókat egy szörnyű vérfürdőben lőtték agyon vagy zúzták össze a tankok alatt. A KKP a mai napig nem kért bocsánatot, és nem ismerte el a tragédia jogsértő voltát.

(4,574 dokumentált haláleset, 60,000+ becsült haláleset, és több mint 3 millió bebörtönzött)

1999 júliusában Jiang Zemin a KKP akkori elnöke a Fálun Gong népszerűségén feldühödve elrendelte a békés csoport "felszámolását". Az ezt követő - erőszakos és brutális - kampányt sokan, például a CNN vezető elemzője is, Willy Lam, „ egy visszaesésnek tekintették a kulturális forradalom felé”. Az őrizet alatt több, 87,000 kínzással vagy visszaéléssel kapcsolatos esetet dokumentáltak, miközben 3 millióan börtönökben és kényszermunkatáborokban sanyarogtak. A nők nem erőszakot, kényszer abortuszokat és szexuális bántalmazást szenvedtek el a hatóságok részéről. Ezt a kampányt tekintik a legnagyobb, a leghosszabb, a legszisztematikusabb és a legkölcségesebb kampánynak, amit valaha indítottak az emberek egyetlen csoportja ellen Kínában.